Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Utolsó kommentek

Csak mert a fész az zabos hirtelen

Almodozo121 2011.05.09. 23:08

én: és mit kívánnál akkor ha azt mondanák csak olyat kívánhatsz, ami nem a te érdekedet szolgálja. egy olyan kívánság, ami sokaknak kedvez, de számodra például közömbös?
K: hmmm
akkor lehet, nem az embereknek kívánnék
én: azt hiszem erre vártam. köszönöm.

Mert igen létezik!

Szólj hozzá!

És amikor majdnem minden a fejedre...

Almodozo121 2011.03.21. 10:23

És ha jellemezhetném a hétvégét nem találnék rá szavakat.
Pénteken a FeZeNben léptünk fel a Supernem előtt, és hát meg kell hagyni, felettébb rendes emberek. Szóval a koncert nagyjából olajozottan ment eltekintve a félrefogásoktól, és a pengetőm, nagymamám esernyője elhagyásától. Koncert után természetesen egyedül jöttem haza, és az úton valahogy depresszív hangulatba kerültem. Foghatnám az időjárásra, de nem teszem.
Talán az lehetett a baj, h mint biológiai elem mondtam csődöt. :D
Persze kérdezték többiek, miért nem tudtam lánykával összekeveredni, azonban erre én sem tudtam választ adni.
Most képzésre kellene menjek, de valahogy annyi bennem az energia mint egy tál rizsben ami frissen főtt. Valószínű ezért is skippelem a mai napot. Csendben zenélgetek itthon, most erre van szükségem. A másikat innentől direkt nem említem, mert már értelme nincsen.
Most különösen érzékeny pillanatomban tudhatom magamat. Nemrég, talán 20perce írtam egy dalt zongorára és szabályos sírógörcs uralkodott el rajtam. furcsa volt, mert ilyen talán ha egy évben 2szer fordul elő. Ilyenkor mintha mindent egyből a felszínre tolna a dal, és hirtelen nem tudok mit kezdeni a felgyülemlő érzelmekkel. Talán szerencsésnek mondhatom magamat, hogy így tudom le vezetni őket, talán nem.
Pár napja egy lánykával beszéltem, akinek egy monoklija volt. Kérdeztük mi történt, és azt felelte, h egy könyv esett rá a szemére. hm  jó vastag könyv lehetett akkor. De most őszintén: Van ennek értelme?
Milyen jogon merül fel az emberben, hogy bántsa a párját? Mit képzelnek ez bármire is megoldás?
Tehát ha úgy vesszük, mindenki másképp vezeti le az érzelmeket, és azt hiszem most sikerült megválaszolnom saját kérdésemet: Igen, szerencsés módon uralkodok saját magam felett.

 

Óvjon mindenkit az ég.
 

Szólj hozzá!

Nyuuuggalooom

Almodozo121 2011.03.09. 10:57

Úgy előző héten pénteken hirtelen felindultságból -hozzá tenném, hogy kis segítséggel- le tettem a facebookot egy hétre :) Így tehát mondhatni az egyetlen kommunikáció ez a blog ni.

Az utolsó bejegyzésem óta történt egy két dolog, amit most meg osztok veletek.
Szóval én kapcsolatban voltam megközelítőleg 5 hónapig, és minden jól ment, de végül beleszólt az az életnek nevezett valami. Gyönyörű hónapok voltak azok, bizony. Szakítás után egy nappal egy érthetetlen lehangoltság kerített hatalmába, és igazán szerettem volna azt hinni, nem a történtek miatt volt. Ezt pontosan nem tudom. A Lányka bizony buta volt, lehetett volna ebből vidám történet is, de nem így lett. Pár napra rá kafkában viszont összetalálkoztam egy lánnyal akit, már régebb óta is ismertem, és összejöttünk.
Mondták páran, hogy kicsit gyors volt, és biztosan azért tettem, mert el akarom felejteni Julcsit.
Be kell vallani, hogy ilyen könnyen nem felejt az ember, ez tény. Azonban az sem lehetetlen, hogy éppen Ő lesz az aki majd jó lesz hosszanti célokhoz .. na érted.
Itt azonban meg kell említeni a munkarendet, ami baromira keresztbe tesz mind nekem mind neki.
A barátnőm, most iskolában van, én itthon, mert ugye technikusira járok. Én akkor megyek iskolába, amikor ő el jön onnan. Reggelente 5:20kor felkelhetnék, és találkozhatunk egymással, megközelítőleg 20 percre talán ha minden jól megy, de még egyszer szólok, az életről beszélünk.
Bizony férfi létemre szükségem van bizonyos biológiai elégedettségre, de a barátnőmmel megbeszéltük, hogy két hónapig nem nyúlunk egymáshoz, legyen idő megismernem őt.
Mint elmélet, jónak tűnik a gyakorlatban meg egész jól teljesítek. De valami piszkálja a belsőségeimet. Valami amit talán úgy tudnék leírni, hogy az élethez megfelelő társ hiányából kiadódó, rosszindulatú érzelem.  Az emberben megtalálható a vadászösztön, ami reflex szerűen törhet elő, ha nem érzi egy komoly társ jelenlétét. 
Julcsival azért lehettem el olyan jól, mert az elején még éreztem, hogy velem van, fogta a kezemet, láttam, és nem utolsó sorban elvoltunk komolyan vett engem, én is őt, így nem jött elő a vadászösztön. Körülbelül mióta Julcsival megromlott a kapcsolatunk, azóta nem érzem ezeket az ember számára igenis szükséges érzéseket.
Talán várhatok. De miért tenném? Ha úgy veszem, bármelyik pillanatban elcsaphat valami mozgó jármű, és akkor csak azt tudnám mondani -ha tudnám- hogy bmg de fsz vagyok, hogy nem éltem igazán, és nem kerestem ehhez igen megfelelő, életrevaló társat.

Barátomék bejelentették, hogy költöznének el. Aztán pár napra rá a srác meggondolta magát, de a lányka nem, és a lányka egy férfi szemmel egészen gonosz műveletet hajtott végre: Választás elé állította a srácot. A lány mindenképpen menni fog, és talán itt mutatkozik majd meg pontosan mi is a "szerelem"
Képes a srác a lánnyal tartani, képes-e követni őt, ha tényleg szereti. Ha nem, akkor a makacsság fog győzni, nem pedig a kapcsolat, és így a szerelem szó már hazugság.
Egy kapcsolatnak erősnek kell lennie. Dönteni tudni kell, és ha valaki tényleg szeret valakit, akkor vele tart, akár merre indul el.
Sajnos ők nem veszik észre azt, hogy igenis összetehetnék a két kezüket, hogy egyáltalán egymás mellett vannak. Nekem nem adatott meg, hogy így velem legyen egy társ mondhatni 3-4hónapnál tovább, de valószínű akár a jövőmet is odaadnám érte. Persze nem lehet mindent készpénznek venni, főleg egy friss "kapcsolatot". Számolni kell bizony azzal, hogy esetek nagy többségében a lányka feladja a monogám hozzáállását a párjához, és aljas módon elrejti ezt, néha meg a férfi teszi mind ezt ugyanígy.
Az emberek seggfejek valóban. Mindegyik, egytől egyig. Nincsen kivétel.
Azonban ha valaki elég erősnek érzi magát arra, hogy kövessen egy másik seggfej embert, és együtt tegyenek seggfejségeket, akkor kérem szépen legyen annyi erő bennük már, hogy kitartanak, és nem csak játszanak mások, és önmaguk érzelmeivel akkor, amikor kimondják azt, hogy szeretlek.

Szerintem a fogadalmamat hamarosan megszegem, mert adatmódosítás miatt kénytelen leszek felmenni a féjszre.

 

Szólj hozzá!

!

Almodozo121 2011.02.13. 23:14

Hiányzol kicsilány. Pedig itt lehetnél. És hidd el, jól éreznéd magadat. 

 

 

!
 

Szólj hozzá!

Úgy ahogy

Almodozo121 2011.02.10. 02:43

Mondtam sokszor embernek, hogy a sírás remek, szuper dolog. Szüksége van rá.
Most furcsa véletlen, nekem nem mondja senki. Pedíg érzem, hogy kell. A sírás határán vagyok éppen. De nem mondja senki, hogy tegyek úgy. mindegyis szarok én bele.
2:37 van, aludni nem tudok. kellene valami nyugtató elfoglaltság. vagy csak valami.
A mérhetetlen szeretethiányomat nagyjából kompenzálta barátnőm, mert találkoztunk egy órára. De igen, seggfej vagyok, és telhetetlen. Nem tudom mgamat hova tenni ismételten. Csak ülök itt mint egy fsz, és írom ezt a szart, mert úgy gondolom, egyszer sokat fog érni talán... vagy sem. nem tudom mit hoz a holnap, vagyis a ma.
Mostmár félek elaludni, mert elkésem képzésről. de kimerűlt vagyok. Nincs velem a barátnőm, egyedűl vagyok és tényleg az agyvérzés kerülget.
Rágyújtok a faszomba.
 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása