Szóval ma próbára megint csak ramaty állapotban mentem, és rohadtúl feldobódva tértem vissza.
Ez lehetséges attól is, hogy már úgyérzem, szakítottam egyik személyiségemmel, igaz még bármikor visszatérhet. Ezt megelőzően viszont pár napja változásokat vezettem be önmagamban.
Például:
Ha netalántán idegeskedésre lenne okom, akkor a lehető leges leghamarabb kiadom azt magamon, legyen az bármi (kuka, járdaszegély, multikat reklámozó hírdetésifelület)
Megpróbálok úgy viselkedni, hogy a körülöttem élőknek a lehető legjobb legyen, és megteszek bármit bárkiért, ha fontos.
Meg ha netalán hirtelen dobolni támadna kedvem, azt azonnal elfelejtem, és lekakálom :)
például ilyenek
Egy apró hátrány, ami sorsdöntő.
Egy kicsit ezekkel a változásokkal kiszakítottam magamból egy nagyon jó tulajdonságomat, mégpedíg az apró dolgokkal történő foglalkozást. Ez ugyan néha még előjön, de már nem annyira vészesen, és hamarabb túl tudom tenni magamat rajtuk.
A másik, meg már a gondolatmenetem. Valahogy úgy érzem kezdek kicsikét komolyabban gondolkodni. Realisztikusabban látom a világot, mint eddíg. Viszont elvesztettem a "szelídség érzetemet"
Én mindíg is egy szelíd embernek tartottam magamat. De most előjött bennem egy másik énem. Másik környezetbe zuhantam bele, aminek rengeteg pozitív hatása van. Természetesen ez is a negatívok közzé sorolható.
Szóval még mindíg nehéz korszakok jönnek... kérdés mikor érnek ide, és hogy én hogyan reagálok rá. Bármi történjék is, én le fogom írni és egyszer talán ha arra kerül a sor, hogy vissz ais olvasom, akkor lehet egy személyiségképet kapok vissza önmagamról.
Más
Természetesen lányos téma.
Szóval megintcsak nincsen szerencsém mint már megszokhattuk, de rájöttem, hogy ezzel nemcsak én vagyok egyedül.
Sok milliárdan rajtam kívül gondokkal küzd a párkapcsolatokban.
Egyszer nekem azt mondták, hogy ha valaki egyszer belém szeret, és énis viszont, akkor az örökké fog tartani.
Lehetséges. viszont akkor valószinű azért nincsen még barátnőm, mert (most ez nagyképűen hangzik) de nembiztos hogy megérdemelnek.(?)
A lényeg a lényeg, hogy ne lehetek mindíg én a negatív figura ebben a jelenetben.
egy számomra nagyon kedves személy mondta még annak idelyén: "olyan vagy mint kávéban a cukor..."
Nemtudom eléggé megköszönni senkinek, hogy a nehéz korszakokban mellettem álltak, mégha ilyen hülye személyiségem is van.
ezer csók
Utolsó kommentek