unalmas élet

Csokoládé majszolással egybekötött tréjning.
tehát ma reggel kaptam egy ölelést egyik kedves ismerős leánytól, akitől naggyon jólesett.
fura mi?
Mi???
Akkor mit csinálltál?
Valószinű, hogy egy semmit, csak úgy örültem neki... de nagyon.
Éééééés a szív?
Hát elvan mint befőttben a cukor, csak épp hogy elterült.
Tehát még él egy csöppet.
A lényeg hogy van, és nemtágít, nem mászik el körülnézni a városban és hot-dogozni más lényekkel, hanem itt van mereven, és várja az oldószert, mit egy másik szív spricckülhetne belé...
Irtál verset?
ja...
Jólett?
nemtudom, ezt nem én fogom eldönteni, hanem majd a hallgatóság, mert érzel-elemek is talállhatók benne, és az kinek jó, kinek nem, kine tekerjem az izzóóóót.
Dalolászós hangulatod van?
Ha így nevezik bizonyos biológiai szükséglet hiányát, akkor igen.
akkor ez így tökre jó is ugye.
Hát ha tudsz jobbat, akkor szolj... Köszi...


Csókolom.